A jelenkortörténet Szegeden
Bár az újabb történeti korszakok vizsgálatával természetszerűleg korábban is foglalkoztak tanszékek a Szegedi Tudományegyetemen, a Jelenkortörténeti Tanszék 2015-ben azzal a céllal jött létre, hogy ezen korok kutatását és oktatását hangsúlyosabban jelenítse meg. Ennek megvalósítása érdekében a tanszék Jelenkortörténet MA-szakirányt gondoz, valamint magyar és angol nyelvű doktori programot indított. Az elmúlt években a tanszék tagjai számos hazai és nemzetközi kutatási projektet zártak sikeresen, műveik rangos kiadóknál jelentek meg (pl. Osiris, MTA Történettudományi Intézet, Routledge), s több rangos konferenciát rendeztek (pl. 3rd Sapporo–London–Szeged Workshop in Slavic and Eurasian Studies). 2019-ben a tanszék munkatársainak irányításával és részvételével alakult meg az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport.
Mi a jelenkortörténet?
A kérdésre adott rövid válasz: az 1914 utáni történelmet értjük alatta. Ha ennél alaposabb meghatározást kívánunk adni, akkor arra kell utalnunk, hogy a jelenkortörténet máig tart, de kezdőpontja nem ennyire egyértelmű. A kezdet függ a történetírói tradícióktól, hiszen egyes országokban inkább az 1918 vagy 1945 utáni időszakot tekintik a jelenkortörténet tárgyának. Szintén változhat az is, hogy elsősorban mivel foglalkoznak a jelenkor kutatói: “contemporary history”, “Zeitgeschichte”, “histoire contemporaine”, “histoire du temps present”, “storia contemporanea”, “historia contemporánea” és “soudobé dějiny” egyaránt más és más tematikai súlypontokkal rendelkeznek. A jelenkortörténetet gyakran bírálják azért, mert állítólag nem lehet képes a közelmúltat objektíven vizsgálni, s mert nem állnak rendelkezésére megfelelő források. Ezek az érvek azonban könnyen cáfolhatók, hiszen értelmezési viták és forrásproblémák minden más korszak esetében léteznek. A 20. és 21. század kutatója számára nehézséget sokkal inkább a források és a szakirodalom gyakran szinte áttekinthetetlen volta jelent. Sőt, a jelenkortörténet az egyetlen történeti időszak, mely az idő előrehaladtával bővül, ami szintén folyamatos kihívások elé állítja e terület kutatóit és oktatóit.
A jelenkortörténet mint aldiszciplína
A jelenkortörténet kutatása sajátos és jól intézményesült területe a magyarországi és a nemzetközi történetírásnak. A kutatók mellett a szélesebb közvélemény is kiemelt érdeklődéssel kíséri a 20. század történetét, s ez a figyelem az utóbbi időben sem lankad, sőt, inkább növekszik. Mindez magas igényeket támaszt a 20. századi történelem egyetemi oktatásával és kutatásával szemben, hiszen az érzelmeket és indulatokat szembesíteni kell a tudományos eredményekkel. Számos olyan – a társadalmi kohézió és a nemzeti önkép alakulása, vagy éppen a magyar társadalomnak a tágabb európai környezetbe való sikeres beilleszkedése szempontjából is fontos –, tisztázatlan és hevesen vitatott időszaka és problémája van a 20. századi történelemnek, amelyeknek korszerű szemléletű vizsgálata szükséges.
Ehhez kedvező feltételeket teremt az a körülmény, hogy az utóbbi három évtizedben a 20. század kutatása nagy átalakuláson ment keresztül Magyarországon. Bár létezik egy sor negatív jelenség – mint a politikának a tudományba való beavatkozási törekvései –, de a változások iránya összességében pozitív: a jelenkortörténet forrásbázisa kibővült, a legtöbb kutató munkája szakszerűbbé vált, és a történetírás befogadott fontos nemzetközi irányzatokat és eredményeit.
A nemzetközi jelenkortörténet-írást sokáig a politikatörténet dominálta, az utóbbi időszakban azonban ez már lényegesen kevésbé jellemzi. Ennek megfelelően a jelenkortörténet – bár vannak sajátos módszertani elvei is – egyre inkább kronológiai behatárolást jelent, mint módszertani-tematikai irányultságot. Ennek megfelelően tanszékünk sem csupán a politikatörténet, hanem a társadalom- és gazdaságtörténet területén és további témákban is folytat kutatásokat.
Témák és megközelítések
A tanszék törekszik arra, hogy az oktatásban 20. és 21. század történetének minden fontos aspektusát lefedje, s a regionális, nemzeti és globális folyamatokat egységben tárgyalja. Az újabb kutatási irányzatok oktatásban való megjelenítését szolgálják például a vizuális történelemmel foglalkozó kurzusok. Szintén cél az, hogy a hallgatók különböző szakmai megközelítésekkel találkozzanak, s ezen keresztül is elsajátítsák a kritikai gondolkodás alapjait. A tanszék munkatársainak kutatásai természetszerűleg már jobban fókuszálnak bizonyos területekre. A projektek között megjelenik a modern autoriter rendszerek, a 19-20. századi nemzeti sztereotípiák, a holokauszt és a politikai erőszak, a határok és a territorializáció, a 20. századi népesség- és családfejlődés, a szociálpolitika és a fogyasztás története.