Tanszékünk doktori hallgatóiról készült portré-sorozatunkban ezúttal Jérémy Floutier mutatkozik be, aki 2017 óta végzi doktori tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen és Párizs első számú egyetemén (Panthéon-Sorbonne) a kettős fokozatszerzés program keretében. Jérémy fő kutatási témája Erdély képe a magyar és román oktatásban.
Miért választottad a történészi pályát? Miért vágtál bele a doktori képzésbe?
Kicsi korom óta történelemtanár akarok lenni, számomra mindig szenvedélyt jelentett a történelem. Egyébként az elmúlt években sokat gondolkoztam ennek a miértjén, s úgy gondolom, hogy a családom döntő szerepet játszott a választásomban. Mindenekelőtt a dédapám, aki hadifogoly volt Németországban a második világháború alatt, és mivel szerencsére sokáig élt, a gyerekkorom idején folyamatosan mesélt nekem a tapasztalatairól – és valósággal elvarázsolt engem a végtelen történeteivel. Ezen felül, úgy vélem, a saját személyes identitásom kérdéseire, azaz, hogy én ki is vagyok, szintén csak a történelem tud választ adni. A történelmet továbbá olyan eszköznek tekintem, amely segítségével érthetőbbé válik a körülöttem lévő világ.
Mit gondolsz, miért fontos a történelemmel foglalkozni? Van-e történészi „ars poeticád”?
Azt gondolom, hogy a történésznek kimondottan fontos szerepe van a társadalomban: egyfajta kiegyensúlyozó funkciója van, szakmai álláspontot képvisel egyes fontos kérdésekben a politikai-ideológiai szempontú megközelítésekkel szemben.
Miben látod a kutatásaid jelentőségét, miért érdekes ez a téma a számodra?
Köztudott, hogy nincs összhang a magyar és a román történetírás között. A kutatásaim révén pontosan meg akarom érteni ezeket az ütközési pontokat és ezek változásait az idők során. Tisztában vagyok azzal, hogy ezzel a munkával nem fogom megváltoztatni a világot, de ennek ellenére is meg akarom világítani e terület jelentőségét a két nemzet számára.
Mit érzel a legnagyobb kihívásnak a kutatásaiddal és általában a doktorandusz-léttel kapcsolatban?
Alapvető kihívás, hogy a kutatásaimat két idegen nyelven folytatom (a magyar és a román), de „kívülállóként” kutatni ezt a témát bizonyos szempontból előnyt is jelent.
Mik a terveid a jövőre nézve?
A következő két évben szeretném megírni és megvédeni a disszertációmat, és történészként dolgozni. Nincs konkrét tervem, szívesen maradnék Magyarországon, de ha csak külföldön lehet elhelyezkedni, akkor oda megyek, ahova visz a szél. Tisztában vagyok vele, hogy sehol nem könnyű pozíciót találni, de reménykedem abban, hogy hosszú távon megvalósítható ez az álom.
Mit csinálsz, amikor épp nem kutatsz, tanulmányt írsz vagy konferenciázol? Lássuk a doktorandusz mögött az embert!
Viszonylag kevés szabad időm marad a szakmai és egyetemi kötelességeim után. Amikor viszont lehet, akkor kikapcsolódásképp legszívesebben sportolok.
*
Végezetül egy összefoglaló Jérémy Floutier eddigi tudományos munkásságáról:
Konferenciák
Nations, nationalismes, minorités et migrations dans l’espace euro-méditerranéen, 1945-1989 (Szegedi Tudományegyetem, 2016)
Előadás címe: La construction de l’identité nationale par le livre scolaire : le cas de la Transylvanie au temps de l’Empire austro-hongrois (1867-1918)
Francia-Magyar Tudományos Kutatói Fórum (Institut français de Budapest, 2018)
Előadás címe: Intérêts de la recherche franco-hongroise par un doctorant français en histoire
Traumatismes collectifs et relations internationales. Quelles représentations pour quels effets? (Université Paris I Panthéon-Sorbonne, 2018)
Előadás címe:Entre victimisation et opposition : le traumatisme de la période ottomane en Hongrie et Roumanie par le prisme des manuels scolaires de l’entre-deux-guerres
Erdélyi történész tábor (Gyergyóremete, 2019)
Előadás címe: Erdély képe Magyarországon és Romániában az oktatásban : 1945-1990
II. Francia-Magyar Tudományos Kutatói Fórum (Institut français de Budapest, 2019)
Előadás címe:Transylvania in the Hungarian and Romanian Imagination through the prism of Education : the founding myths between 1920 and 1990
Nations, nationalismes, minorités et migrations dans l’espace euro-méditerranéen, à l’ère de la mondialisation (Szegedi Tudományegyetem, 2019)
Előadás címe: L’Autriche-Hongrie dans la Grande Guerre au travers du journal illustré Le Miroir
Publikációk
La construction de l’identité nationale par le livre scolaire : le cas de la Transylvanie au temps de l’Empire austro-hongrois (1867-1918). Chronica, 16. sz. (2017) 161-176.
Az első világháború veszteségei egy dél-franciaországi faluban: Saint Christol esete. Belvedere Meridionale, 30. évf. 1. sz. (2018) 45-55.
La période ottomane en Hongrie et en Roumanie dans les manuels scolaires de l’entre-deux-guerres: un traumatisme collectif? Les Cahiers Sirice, 23. sz. (2019) 13-28.
Corps et nation dans les manuels scolaires de Hongrie : du dualisme au changement de régime (1867-1990). Les Chantiers de la Création, 12. sz. (2020) [megjelenés alatt]